HTML

Építkezünk

Leírom és okulásul a világ elé tárom mind azt a megpróbáltatást amit egy építkezés az ember vállára aggat. Ill. megosztok minden olyan tippet trükköt amivel talán könnyebben fog menni az építkezés, ha még is bele akarsz vágni.

Friss topikok

  • S-Works: Jó volt olvasni az írásaid.! Köszi! (2011.08.08. 23:27) Kerísd el magad
  • Don Quixote de la Ferko: Látom, nem nagyon pörög a topod, de azért lenne egy apró megjegyzésem. "Amint ez kész megint jön ... (2010.08.11. 16:39) Alapok

Linkblog

2009.08.12. 12:22 Xabbu189

Vakolás

Mivel ez most aktuális ezért írok róla, nehogy feledésbe merüljön a zsúfolt napok közepette. Szóval a vakolás már egy igen jó iránymutató a ház készültségi fokán mérve. Lehet géppel, zsákos, vagy kevert anyaggal ill lehet kézzel vakoltatni. A zsákos anyagot halandó embernek nem lehet megfizetni. A gépi vakolásnak a lényege, hogy nagyjából álandó állagú, összetételű anyag kerül felhordásra a falakra. Szépen be lehet tenni a negatív, pozitív éleket a falalkba. A kézi vakolásnál már ezek az él berakások nem annyira mennek, de ez nem gond, mert ezt a festő is be tudja tenni és a végeredmény "ugyan az" lesz. A vakolóanyag mész + homok + víz + cement. A mészből jó sokat rendeltünk, párom említette is, hogy ha ennek a felel megmarad tuti belefojtja a mesterurat aki berendeltette velünk.

Ami még érdekes, hogy létezik vakolaterősítő háló, ami arra hivatott, hogy a ház kissebb mozgásait, főleg, ha új építésű akkor kimozogja és nem repedezik meg a vakolat. Ilyet téglaházak esetén a sarkokba szoktak tenni ahol a válaszfalalk összefutnak a teherhordó falakkal ill a szerelővájatokba a falakon (víz, villany) valamint a kémény köré, ha úgy van. Nem egy drága dolog, 10e-ft 50négyzetméter + a ragasztó (nálunk csempe) kb 2 zsák szintén 4-5e ft.

Szóval legyenek bent a hálók legyen egyenletes a vakolás,meg legyen derékszög (főleg a fürdőszobában ha sarokkád lesz), szintek stb stb. Mi figyelünk sas szemekkel : )

Szólj hozzá!

2009.08.04. 10:30 Xabbu189

Alapok

Az alalpozás a ház egyik "legfontosabb" része. Ha ezt elvétik a szakik akkor oda az egész épület, így erre igen nagy figyelmet fordítsunk. Illetve mi a szakikra, a szakik meg a munkájukra.

A ház kimérését figyelemmel kisérve kicsit furcsának találtam amit láttam. Még annó amikor a nyaralónkat húzták fel szüleim a 80-as években kétkezű barkácsmunkával, akkor csak leütöttünk pár karót, kispárgáztuk a ház alapját és mán neki is álltunk az ásásnak. Na itt olyan érzésem volt, mint ha egy karámot húztak volna fel a jóemberek. Mint kiderült egy szintet építettek, amihez képest majd igazítani fogják az alapot. Amikor jobb esetben nem csak érzésre megvan a ház körvonala jön a bobcat (minimarkoló) és szépen kiássa az alapot. Itt figyelni kell arra, hogy a teherhordó réteget érje el az alalp méllysége. Ezek után fontos, hogy az alap egyenletes legyen, tessék bezavarni a munkásokat lapáttal a gödörbe, had izzadjanak a napon. A "Tibikém, ott azért ferde az alalp, mert megdőlt a markoló" nem elfogadható magyarázat. Az alapba a vasalat szintén nagyon fontos! Ide kengyelt (négyzetesen hajlított szálvas) és szálvasat kell összekötni (végeredmény négyzetes oszlopok) és behelyezni. Amint ez megvan, jön a pumix (pumpás betonkeverő) és betolja betonnal az egészet. (C1624 típusjelzésű benont használtunk mi). Jahh, hogy senkinek ne essen le az álla -mint ahogy nekem- , nyugodtan félre lehet tenni 100 - 150e jó magyar forintot csak a pumix használati dijára.

Amint állt pár napot az alap mehet rá a zsalukő. A 30-as falazathoz 30-as zsalukő dukál. Egyszerű ez mint az fekvehányás : ) Szóval a zsaluköveket szépen végigrakják az alalp mentén. Minimum 30cm-es lábazatot kell készíteni belőle. Itt jó eséllyel a sorok közé is tesznek vasalatot. Amint ez kész megint jön a pumix (újabb pénzkidobás arra a kúrva pumpás autóra) és mehet tele betonnal az egész. Ha ez is kész, szépen elkezdik feltölteni az alalpot "töltőföldel". Ez jobb esetben agyagos földet jelent, hagyományos esetben az alalpból kiásott földet + a tetejére töltőföld és rosszabb esetben egy csomó szemét meg sitt + a kivágott gaz és a telken talált törmelék. Utóbbi esetben arra számítani kell, hogy a sok szar amit bedobáltak a szakik az alapba az idő múlásával elrohad és helyükön keletkező üregek miatt szépen megsűllyed az alap. Na de ha rendesen figyelünk a részletekre akkor a normál kategóriát követve kapunk töltőföldet az alap tetejére. Ezek után döngölgetünk, ki békával, ki bobcattel. Mikor már vakondúrnak is beletörik a körme az alagútfúrásba és Józsibácsi is csak derékig sűlyed el a homokba miközben ugrálva bizongatja, hogy jó ez mán Tibor jöhet a következő lépés akkor kimondhatjuk, hogy kellően tömör az alap. Ekkor rákerül egy sóderréteg ami fölé már a vasháló kerül. Itt nem szabad engedni a pénztárca húzó erejének és minimum 8-as vashálóval díszítsük az alapunk tetejét. Erre szintén jön a beton, pumix úr ismér pofátlanul rabolja a pénztárcánkat. (minimum 8-cm-es szerelőbeton az ajánlott, előírt). Ekkor kb két hetet hadjuk állni az alapot, közben bőszen locsolgassuk a tetejét, napi hőmérsdéklettől függően. Mi 3-5 alkalommal tettükk ezt napi szinten. Így az alapunk olyan lett, mint egy atombunker, bevehetetlen, megsemmisíthetetlen : )

1 komment

2009.06.08. 13:15 Xabbu189

Kútfúrás - érdekességek

Ehhez a témához csak egy röpke kis bejegyzést szánok. A kútfúró szakival megbeszélt időpontra számoljunk rá még minimum két hetes csúszást és vagy 6x-ri újratelefonálást, -hogy ugye jön akkor, ha mán megbeszéltük-, a tényleges érkezésig.

Mikor kijöttek a srácok, nekünk szegezték az egyik leghülyébbnek tűnő kérdést amit eddig hallottam. Van víz a telken? Hát már hogy a picsába lenne víz a telken, azért hívtam magukat, hogy ássanank kutat. Na, kiderült, hogy víz nélkül nem lehet kutat fúrni. Ja és áram is kell. Így kénytelenek voltunk a szomszédhoz átmenni egy nagy locsolótömlővel, hogy had kössük mán rá a mosogatócsapra egy röpke 3 órára. Ja és a TV-t is kihúznák, mert kell a hely az elosztónak mert hát áram nélkül megáll a föld forgása is.

Persze a kút elkészült és azóta is ontja magából a vizet, aminek nagyon örül az egész család : )

Szólj hozzá!

2009.06.08. 13:01 Xabbu189

Nagykapu

Szóval az előző bejegyzéshez folytatásképpen annyit, hogy a kerítés vágre áll. Ami hátra volt még a nagykapu elkészítése és felszerelése. Le is rajzolgattuk, hogy mit, hogy kellene vágni. Irány a fatelep. Besonfordáltam, mint ha csak a církuszban lennék. Gondoltam jól elnézelődgetek és elosongatok mint a menyét a kertek alatt a nagy farakások között és közben kigondolom, hogy mire is lesz szükségem. Majd hírtelen, egy szemhúnyás alatt ott termett egy fiatalember, hogy hát segíthet e. Na meglepetésemben abban a pillanatban el is felejtettem, hogy tulajdonképpen mi a fenét is keresek én ott. Hebegés habogás után kinyögtem, hogy kerítéslécet vennék, ha van. Mikor kiválasztottuk és felszereltük a kocsira az anyagot elugrottam ajtópántért is, amiről kiderült hogy igazából diópántnak hívják és persze van. Nyomban vettem 6db-ot és irány az udvar fűrészelni a deszkákat. Mikor elkészültem a bakokkal és bemértem a csapok helyét -na ezt csak én merem csapolásnak hívni, mert egy szaki tuti levágná a karomat, ha ezt meglátná- mán nyúltam is a fűrészért. Apósom hozta a kéziszerszámot, amin több volt a rozsda mint a fog. Nemtom honnan szedte, de gondoltam egy próbát megér. Mint ha egy beolajozott márványtáblának estem volna neki, egy tapodtat sem haladt befelé az a szar. Mondtam, nézzünk mán körül a fészerben hátha akad legalább egy olyan ami ebben az évszázadban készült. Előkerült lombfűrész, de akkora hogy készilabdakapunak is megállta volna a helyét. Ennek volt kistestvére is ami megért egy nekifutást. Az első rántásra a nyílegyenes vonal mellett húztam el olyan jó félkörívnyit, szóval le is tettem had pihenjen. Volt még fakeretes fűrész aminek a kerete fehér szigetelőszalaggal volt áttekerve had tartson és akkora fogak voltak rajta mint egy 20ft-os. A végn csak kiderült, hogy egyáltalán nincs használható fűrész a háztartásban, így hát irány a baumax. Na ott sikerült vennem pár használható darabot és le tudtam fűrészelni a deszkákat. Ezeket szépen kivittük a telekre, összecsavaroztuk és beborítottuk őket dróthálóval. Ezek után fogtuk a diópántokat és egyenként elkezdtük felcsavarozni őket az oszlopokra, majd arra rácsavaroztuk a kaput. Amint a másik oldalnak nekirugazkodtunk mingyá nagy meglepetés támadt. ANNAK A ROAHDT DIÓPÁNTNAK VAN JOBBOS MEG BALOS FEL IS ÁM!!! Hogy szakadna meg aki kitalálta és páratlanul eladta nekem. Na de találékony a munkás ember, felszereltük fordítva. Így is nyílik a kapu, és ráadásul takarja is a jól elvégzett szakmunkás terméket : )

Szólj hozzá!

2009.05.15. 21:53 Xabbu189

Kerísd el magad

Sziasztok!

Úgy alakult, hogy a frissen vásárolt telkünkre tervezett ideiglenes kerítés megvalósításának mikéntjét hagyom itt most örökül a jövendő nemzedék és a kísérletezgetni vágyók számára.

Elöljáróban annyit, hogy terveim szerint faoszlopos dróikerítést fogunk majd felállítani ideiglenesen, míg tart az építkezés. Megelőzve ezzel, hogy a daruskocsi és betonkeverő szimulátorokon edzett, és Éva vermuttal melegített sofőrjeink nehogy keresztülhajtsanak álmain kerítésének kellős közepén.

Szóval ma reggel meg is jött a fa. (Mikor megrendeltem szép, egyenletes 12cm-es átmérőjű oszlopok lebegtek a szemeim előtt.) Hát, mire lepakoltuk a teherautóról leszállt a tököm is. Valszeg azok az ágak lehettek 12cm-esek amiket levágtak az oszlopról, mert útban voltak  a szállításnál. Mind combomnyi vastag, tuti hogy a kanadai mamutfenyőkhöz igen közel álló fenyőfafajtából sikerült oszlopokat rendelnem. És én ezzel akartam döngölni. Hát az első nekirugaszkodásnál megsűlyedt volna a derekam. Ugye kesztyű sem kell, még is csak nyár eleje van, meghát férfiból van az ember. Na az oszlopok törzse meg olyan mint a PROFI WC-papír. Szépen lesímogatja a bőrzetet az ember testrészeiről. A TESCO-ban biztos lehet venni fillérekért valahol a trapista sajt és a pakfol között, de lehet, hogy a düledező szenes sufniban is akad két jobbos pár, úgy hogy ne sajnákjuk rá az energiát és szerezzük be. Itthon pakoltuk le végül, a telekre nem akartam kitenni egy "ne lopd el" táblával a tetején, úgy is hiába. A kis rohadékoknak lábuk nő a holdfényben és úgy elfutnak, mint a picsa. 

Szóval készítsük össze mindazt amire szükségünk lehet a kerítésépítés során, nehogy a helyszinen derüljön ki, hogy nem vittünk sört magunkal. Tehát, kellhet ásó, napfaktor 5000, meg mérőszalag és egy pár gyújtósméretű fadarab kitűzni a helyszint, meg fogó, meg kúrvasok türelem. Első nekifutásra mérőszalagból csak 2m-est találtam itthon, de mire azzal végzek a 45-ös hosszanti oldallal felépül a ház. De semmi baj, mert kiderült, hogy apósomnak van itthon egy 30m-es is valahol a kredenc mélyiben. Sejtettem, hogy nem digitális, lézeres móka lesz GPS koordinátás rásegítéssel, de amit kaptam az még ezen is túltett. Hát tuti, hogy annó még ezzel mérték ki a 3-as metró alagútjainak peronjait. A számok nem igen látszottak rajta, de úgy lehetett sejteni, hogy hol is vannak a cm-ek skálázva. Balta, csákány és kézifűrész is kelhet. az utóbbi nemtom minek, inkább csak amolyan lelki megnyugtatás, mert ha ténylegesen fűrészelésre kerülne a sor hát a kézi fogassrác sikítva szaladna hazáig, ha bemutatnám neki ezeket az oszlopokat. (Mondjuk még csak nem is haragudnék rá ezért)

Indulás, szálfára fel! De mi a fasszal fogjuk ezeket az oszlopokat elvinni a telekre. Első pillantásra megakadt a szemem a citroen picassomon. Majd gyorsan tovább is ugrott. Neeem, ezt már nem és egyébkén a párom is lecsapja a fitymámat érte, ha ejtek egy alkarnyi karcolást rajta. Apósom mentő ötlettel állt elő. Van egy taliga hátul nekitámasztva a csírkeól falának. Két kerekű, jelentette ki mire anyósom rávágta, hogy dehogy kettő, négy kerekű az. Na miután jól egymásnakfeszítették állításaikat együtt indultnk megoldani ezt a rejtéjt. Csak Kétkerekű lett az a szar, de a mi céljainkra így is megfellt. Letkarítottam róla a mérhetetlen mennyiségű pókhálót, amiből az arachbophobia kövkező 30 részére is jutott volna bőven díszletnek, és szépen elkezdtük rápakolni a rönköket.

Ilyen szépen megkezdve katonás sorba felpakoltuk rá 6db-ot. Többet nem mertünk a kora miatt. Közben két nyugdíjjas szaki húzott el mellettünl és hát mingyá akadt egy-két megjegyeznivaló, ami illendő is így faluhelyen. "Csak le kéne háncsoltatni, úgy tovább tart", mire a másik "Szurokba kő mártani a végit oszt úgy leütni". Na mivel nem terveztem óriásméretű üstben szurkot rotyogtatni a telken, (Dobókapitány meg ráöntögette az összeset a török fejére) és hát leháncsoltatni sem volt kivel így elengettem a fülem mellett ezeket a jótanácsokat. Amint elkészült a kocsi indultunk is a telekre. kb 1km -ert kellet vonszolni magunk mötött, át a falunk keresztül, közben meg reméltem, hogy nem ismer fel senki, mert elég nagy bénaságnak tünt a dolog. (Mondjuk így utólag belegondolva sem változott meg a véleményem róla, de nem is érdekes) Amint kiértünk ledobáltuk amit hoztunk és már neki is indultunk a végtelen pusztának. Afaszom gondolta, hogy ilyen nagy ez a telek, még kicsinek is tünt a 900 négyzetméter, de mikor egyenként kellett a telek végibe cibálni ezeket a rönköket hát többször is elmondtam egy miatyámkot, hogy nem az 1100-est vettük meg. Órányi méricskélés és elmélkedés után állt az első oszlop. Ó a mi büszkeségünk. (Már csak 44 ilyen van hátra.) Szépen lassan kimértük a telek négy sarkát, majd azokat leütve és madzagot kihúzva kirajzolódott a telek és a kerítés körvonala is. Na ez boldog pillanat volt, többször is könynes arcal álltunk a kamera elé. Majd teltek, múltak az órák, fogytak a rönkök, és a vidám pillanatok is. Mire végeztünk az első adaggal a mozgásunk olyan lett, mit a robotzsarúnak miután 3x megpördül a rendőrautóval és rágyújtottak egy benzinkutat. Ja a pofánk meg úgy leégett, mint a jó szakmunkásembereknek. Pedig Itthon még a párom át is kent a fiam naptejével. De mi csak haladtun meg égtünk. Mikor megkordult a bélésünk felvettük a kapcsolatot a csapat női felével. Mikor pozitív választ kaptunk a van e már ebéd készen kérdésre, egy szemhunyás alatt összepakoltunk minden értékesnek tűnő szerszámot és villámsebesen robogtuk haza magunk mögött vonszolva a talicskát. Útközben jeleztem a páromnak, hogy egy jéghidek kólát vásároljon be mire hazaérünk. Eleget is tett a kérésemnek és olyan hideg kólát vett , hogy az ellensúlyozta még a globális felmelegedést is tán, de mi csak fagyasztottuk a napon szárított torkunkat vele. Az ebéd pörkölt és tarhonya meg némi savanyó. Igazi turbó a kétkezű munkások számára. Hát a teli has már kevésbé így többszöri nekifutásra is ülve maradtuk és csak bambultuk a kiürült kávéscsészében megrekedt zaccot.

folytatása következik, mert ugye az építkezés egy örökkévalóság, és talán még a pokolban is akad majd valami tennivaló...

1 komment

süti beállítások módosítása